BRÉKING: J.J. Abrams NEM készít filmet a Setét Toronyból

Bár még májusban minden nagyobb média hatalmas hírként közölte az adaptáció megvalósulásának tényét, a hétvégén az MTV interjújában elmondta, hogy miután Damon Lindeloffal 6 évet áldoztak az életükből a Lost elkészítésére, nem szeretnének még hét évig, vagy tovább az amúgy általuk nagyrabecsült King műremekével foglalkozni. Így hivatalossá vált: J.J. Abrams és Damon Lindelof NEM készít filmet a Setét Torony sorozatból.

Így felmerül a kérdés: vajon mi lesz a Setét Torony film sorsa? Vajon átveszi-e Frank Darabont, aki annyi sok jó Stephen King feldolgozást készített a mozivásznon (A remény rabjai, Halálsoron, A köd) és már egyszer bejelentkezett a hét kötet megfilmesítési jogaiért? Vagy netán a Paramount mást szemel ki a feladatra? Esetleg dugába dől az egész terv?

Amint megtudunk valami bővebbet, jelentkezünk.

A köd című film első jelenete

A Setét Torony és a Lost kapcsolata

2. rész – A Templom és a Torony

Az előző részben ezt írtam a Setét Toronyról:

„Ha a leginkább lényegre törőek akarunk lenni, a Torony nem más, mint minden valóság középpontja, egy kapocs, és a párhuzamos dimenziók mind a Torony egy-egy szintjeként léteznek. Ha valaki megmássza a Tornyot, az egyes szinteken a különböző világokba nyíló ajtókat talál. Évezredek óta a Sugaraknak nevezett egyfajta energianyalábok tartják állva, amiket követve Roland Deschain végül eléri a Tornyot, bevégezve ezzel küldetését, és részben megváltásra lel.”

A Lost mitológiájában szerepel egy épület, ami lehetséges, hogy ugyanerre az analógiára épül: a Többiek Temploma. Bár a sorozatban még nem láthattuk pontosan, hogy mi is a Templom szerepe, az egyes karakterek elmondása szerint egy szent helyről van szó, amit meg kell védeni a kívülállóktól. Ebből következtettem arra, hogy van a Templom mélyén valami különleges dolog, valami, amire a Sziget többi része nem képes. Ezen kívül van néhány olyan egyezés mindkét sorozatban, ami alapján úgy gondolom, hogy a Templom valójában magának a Setét Toronynak a Lost-béli megfelelője.

Először is, a név. Az, hogy egy templomról van szó, automatikusan kiemeli szenti mivoltát és a belépők kiválasztottságát. A Setét Torony ciklusban csak a Torony (vagy a ka, az univerzumot irányító végzet-szerű erő) kiválasztottjai érhetik el a Tornyot, és még kevesebbek nyerhetnek csak bebocsátást. A legtöbben, akik a Setét Toronyról hallanak, mítosznak vagy legendának gondolják, a hívőkre hagyva az igazi természetének megismerését. Egyszóval mindkét épület egy megszentelt helyet jelent a saját univerzumában.

Aztán, és ez talán még fontosabb: mind a Templom, mind a Setét Torony egy központi helyen helyezkedik el, egy pontok által meghatározott kör középpontjában. A Setét Toronyban ezek a pontok kapukat jelentenek, amelyek más világokba vagy párhuzamos dimenziókba vezetnek, a Torony különböző szintjeire. Roland és útitársai találnak egy ilyet, és megküzdenek az őrzőjével, Shardikkal, egy hatalmas gépi medvével. A kaputól elfelé egy Sugár vezet a Setét Torony irányába. Tizenkét kapu és hat ilyen Sugár van, amelyek találkozásában áll maga a Setét Torony. Csak azok látják a Sugarakat, akik egyszer ráhangolódtak az erejére, de utána soha többé nem lehet szem elől téveszteni őket. Az ember mindig látni fogja maga előtt a Torony felé vezető utat.

Stephen King weboldalának DT szekciójában találhatunk egy képet a Sugarakról és a hozzájuk tartozó kapukról és őrzőkről. Tekintsünk rá, hogy nagyjából megértsük őket.

A Setét Torony és a Lost kapcsolata

1. rész – A cselekmény

Általában nem szokásom egy sorozat kapcsán az elméletgyártás, de a Lost ötödik évadának fináléja után egyre többet gondolkozom, mégis milyen folytatást írnék én a történetnek, és ez egyszerűen tényleg arra késztet, hogy a sorozat mitológiával kapcsolatos elképzeléseimet kidolgozzam. Bevallom, hogy vannak nálam sokkal jobb elméletgyártók (név szerint Jeff Jensenre és Nikki Staffordra gondolok), de az ilyen dolgokat egyszerűen ki kell írnom magamból, mielőtt teljesen átveszik az irányítást a gondolataim felett. Úgyhogy tekintsünk erre inkább mint egy mentális gyakorlatra.

Egy korábbi cikkemben leírtam már, melyik az a három rejtély, amire remélem fény derül a Lost 6. évadában (Miért van a Sziget karantén alatt? Kik építették a Szigeten található romokat? Mi a Templom szerepe a történetben?). Ezt a harmadik kérdést szeretném kicsit jobban kifejteni ebben a cikksorozatban. Tisztában vagyok vele, hogy a legjobb esetben is csak egy hatalmas humbug bumhug lesz az eredmény, hiszen a Templomon kívül még rengeteg egyéb párhuzamot látok a Lost és Stephen King A Setét Torony ciklusának mitológiája között. És mivel ezek az írások egy Lost elmélet részei, ami csak irodalmi forrásként használja DT sorozatot, ezért feltételezem, hogy csak a könyvben szereplő kapcsolatokat kell bővebben elmagyaráznom, a sorozat oldaláról nem kell túlságosan részletekbe bocsátkoznom (azért a magyar verzióban ki fogom egészíteni az ilyen részeket – a fordító).

Fall of Gilead #2

Bár a fordítás itthon még csak az első számnál tart, Amerikában a héten a Setét Torony képregénysorozat 4. részének második lapszáma jelent meg a képregényboltokban. Mint a címe is jelzi, a történet már Gileád bukásához közelít, a második szám pedig ott folytatódik, ahol az első abbamaradt (Cort halálának következménye). 

Mivel hátha vannak olyan olvasók, akik angol nyelven követik az ifjú Roland és ka-tetjének kalamdjait, ezért következzen most Gileád bukásának második fejezete, eredeti nyelven. Jó szórakozást!

The Dark Tower – Fall of Gilead #2

Könyv akció!

Gyors leszek: ismeretségi körömben egyre gyakrabban fedezik fel a Setét Torony ciklust (részben az én kampányolásomnak köszönhetően), ám az elolvasásig már sokan nem, vagy csak körülményesen, e-bookokkal jutnak el, ugyanis az első kötet az utánnyomás ellenére is beszerezhetetlen.

De ennek most vége! A Silverland fantasy-könyvesbolt akciót indított,  amelyben egybecsomagolva árulja a Setét Torony könyvek első hat kötetét, a könyvesbolti árnál (18.540 Ft) jóval olcsóbban, 12.750 Ft-ért.

Ugye mondanom sem kell mennyire kihagyhatatlan ajánlat, de persze olyanoknak ajánlott csak, akik már ismerik, vagy épp ismerkednek a sorozattal, hiszen nem kis pénzről van szó, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem jön be a történet egyeseknek. Ennek ellenére sokaknak élhetnek szerintem az akcióval, szóval döntsetek minél előbb, nehogy kifogyjon a készlet!

A Silverland könyvesbolt oldala, ahol a könyveket megrendelheted.

UPDATE: pancakespeedy jelezte, hogy a könyvek egyenként is megvásárolhatók a Silverlandnél, természetesen teljes áron. Így aki nem akar egyszerre sokat fizetni, az első kötetet így is beszerezheti, a többit pedig a nagyobb könyvterjesztő hálózatoktól veszi meg később, olcsóbban. (De más könyvesboltok is ajánlottak, mert a hetedik kötet is már csak ott kapható!).

Hammarskjöld Plaza 2

A Setét Torony zenei világa

A blog újabb nagy projektje készült el a hétvégén. Történt ugyanis, hogy a Callai farkasokat olvasva nem tudtam hová tenni Elton John Someone Saved My Life Tonight című számát, ami elég gyakran előkerült Callahan atya meséjében. Hiába gondolkodtam, egyszerűen nem akart beugrani. Szerintem ekkor döntöttem el valahol tudat alatt, hogy egyszer össze kéne gyűjteni a ciklusban előforduló összes zeneszámot, és cédét csinálni belőlük The Dark Tower – An Unofficial Soundtrack címen.

Vannak általában ilyen agymenéseim, és nagy részük nem is szokott megvalósulni, de amikor elindítottam a blogot úgy egy hónappal ezelőtt, célként tűztem ki magam elé, hogy ezt most igenis megcsinálom. Nem tűnt nagy munkának, hát ott van a Hey Jude, a Someone Saved, a Velcro Fly meg mondjuk esetleg a Careless Love, és kész vagyunk. Persze, ahogy azt a Mordredka elképzeli.

Nekiültem agyalni, és ijedten kellett tapasztalnom, hogy nem csak az a 10-15 dal van benne a könyvben, amit egyesek kigyűjtöttek a sorozat Wikipedia oldalára, hanem tízszer ennyi. Az orosz Dark Tower fansite körülbelül 1,5 éve megpróbálkozott egy teljes gyűjtéssel, de belebuktak. Egyszerűen lehetetlenség volt kezelni ennyi előadót és számcímet.

Na ekkor döntöttem el, hogy megcsinálom a listát, de csak eléggé alapszinten. Kigyűjtöm én magamnak azt a 10-15 címet. No ez se volt egy könnyű munka, de elkészült. A lenti linken megtalálhatjátok azokat a számokat és (spoileres) leírásukat, amelyek szerintem a legfontosabb szerepet játszák a Setét Torony univerzumban, és természetesen meg is hallgathatjátok őket.

Persze az egész szubjektív és emberi munka terméke, ezért várom az esetleges kiegészítéseket, korrekciókat és tanácsokat. Együtt még az is lehet, hogy egy teljes listát is össze tudunk hozni.

A Setét Torony zenei világa

Robin Furth Setét Torony történetei 3.

És alig telt el pár nap, itt is van Robin Furth Setét Torony történeteinek megígért folytatása, amely gyakorlatilag ott veszi fel a történelem fonalát, ahol az előző fejezet abbamaradt. Sajnos ezúttal a novella jóval rövidebbre sikerült, mindössze négy oldalas, de attól még remek szórakozást nyújt a Belső-Világ iránt érdeklődő olvasóknak.

A legújabb rész, amely A Deschain-pisztolyok címre hallgat, újabb betekintést nyújt Arthur Eld udvarába, megismerkedünk a király híres szantálfa markolatú lövővasaival, sőt, még egy küldetésre is az Elddel tartunk, amely során pontosan kiderül, mi köze van a később Roland Deschain birtokába kerülő pisztolyoknak az Excaliburhoz.

Jó szórakozást!

Robin Furth Setét Torony történetei 3. – A Deschain-pisztolyok

(A következő történet címe A nevető tükör lesz, és egy jóval nagyobb lélegzetvételű írásra kell számítani – eredetileg három részletben jelent meg -, cserébe olyan ismert szereplőkkel találkozhatunk bennük, mint a Cöosi Rhea vagy Eldred Jonas. Hossza miatt azonban a megjelenése csak a hónap végére várható, valamikor a Harcos születik második száma után.)

Szavazás

És akkor egy új ficsőr, nem is tudom, miért nem léptem meg eddig: Dohi Stephen King H.Q.-járól lenyúltam a múlt havi szavazását, gondoltam megkérdezem már a blog olvasóit, melyik a kedvenc Setét Torony regényük. Kérlek nézzétek el az apró betűket, ez volt az egyetlen szavazás-dizájn, ami kifért az oldalsávba.

Kommentekben lehet bővebben kifejteni a véleményeket, sőt, hamarosan elkészülnek az egyes kötetek kibeszélői is, természetesen az én kritikáimmal kezdve a sort.

(Nekem egyébként a Varázsló és Üveg a válaszom).