A Setét Torony és a Lost kapcsolata

2. rész – A Templom és a Torony

Az előző részben ezt írtam a Setét Toronyról:

„Ha a leginkább lényegre törőek akarunk lenni, a Torony nem más, mint minden valóság középpontja, egy kapocs, és a párhuzamos dimenziók mind a Torony egy-egy szintjeként léteznek. Ha valaki megmássza a Tornyot, az egyes szinteken a különböző világokba nyíló ajtókat talál. Évezredek óta a Sugaraknak nevezett egyfajta energianyalábok tartják állva, amiket követve Roland Deschain végül eléri a Tornyot, bevégezve ezzel küldetését, és részben megváltásra lel.”

A Lost mitológiájában szerepel egy épület, ami lehetséges, hogy ugyanerre az analógiára épül: a Többiek Temploma. Bár a sorozatban még nem láthattuk pontosan, hogy mi is a Templom szerepe, az egyes karakterek elmondása szerint egy szent helyről van szó, amit meg kell védeni a kívülállóktól. Ebből következtettem arra, hogy van a Templom mélyén valami különleges dolog, valami, amire a Sziget többi része nem képes. Ezen kívül van néhány olyan egyezés mindkét sorozatban, ami alapján úgy gondolom, hogy a Templom valójában magának a Setét Toronynak a Lost-béli megfelelője.

Először is, a név. Az, hogy egy templomról van szó, automatikusan kiemeli szenti mivoltát és a belépők kiválasztottságát. A Setét Torony ciklusban csak a Torony (vagy a ka, az univerzumot irányító végzet-szerű erő) kiválasztottjai érhetik el a Tornyot, és még kevesebbek nyerhetnek csak bebocsátást. A legtöbben, akik a Setét Toronyról hallanak, mítosznak vagy legendának gondolják, a hívőkre hagyva az igazi természetének megismerését. Egyszóval mindkét épület egy megszentelt helyet jelent a saját univerzumában.

Aztán, és ez talán még fontosabb: mind a Templom, mind a Setét Torony egy központi helyen helyezkedik el, egy pontok által meghatározott kör középpontjában. A Setét Toronyban ezek a pontok kapukat jelentenek, amelyek más világokba vagy párhuzamos dimenziókba vezetnek, a Torony különböző szintjeire. Roland és útitársai találnak egy ilyet, és megküzdenek az őrzőjével, Shardikkal, egy hatalmas gépi medvével. A kaputól elfelé egy Sugár vezet a Setét Torony irányába. Tizenkét kapu és hat ilyen Sugár van, amelyek találkozásában áll maga a Setét Torony. Csak azok látják a Sugarakat, akik egyszer ráhangolódtak az erejére, de utána soha többé nem lehet szem elől téveszteni őket. Az ember mindig látni fogja maga előtt a Torony felé vezető utat.

Stephen King weboldalának DT szekciójában találhatunk egy képet a Sugarakról és a hozzájuk tartozó kapukról és őrzőkről. Tekintsünk rá, hogy nagyjából megértsük őket.

A Lost második évadában John Locke egy hasonló képet talál a Hattyú állomás zsilipajtójára rajzolva, amin a Dharma Társulás nevű szervezet tudományos kutatóállomásai vesznek körbe egy ismeretlen, középső helyet. A térképet csak akkor lehetett megtalálni, ha áramszünet van a bunkerben, ezért a felfedezésének nehézsége hasonlít a Sugarakéhoz.

Ez az ismeretlen állomás valószínűleg a Többiek Temploma, a Dharma Kezdeményezés pedig bizonyos pontokra építette fel a kutatóállomásait, így hozzáférve a Templom különleges képességeihez. Ezek a képességek elsősorban elektromágneses anomáliákként jelennek meg a Hattyú és az Orchidea állomáson, amik hasonlóan működnek mint A Setét Torony kapui a Sugarak végein. Míg Shardik kapuján keresztül Rolandék a Torony egy másik szintjére utazhattak volna, a Hattyúban Desmond Hume rátalál a jövőbelátás és múlt véletlenszerű újraélésének képességére, az Orchidea pedig az elektromágnesességet kihasználva nyit kaput a tér-idő kontinuumban, amin keresztül John Locke és Ben Linus (és legalább egy jegesmedve) Tunéziában kötött ki.

Ha ezt jobban megnézzük, akkor az analógia sokkal nyilvánvalóbb. A Setét Toronyban a Sugarak végén lévő kapuk a Torony valós erejének egy töredékét birtokolják és egy bizonyos alternatív világba repítik az ember, miközben a Sugarak találkozásánál a Setét Torony bármilyen másik világba átvezet, sőt, valójában ez az alapzat, amire az összes alternatív világ épül. Ha a Lost állomások szemszögéből nézzük ugyanezt, akkor az állomások a Templom erejének csak egy töredékét birtokolják. Ha az Orchidea állomás egy évvel a jövőbe és Tunéziába tud repíteni bárkit, a Hattyú pedig az eljövendő eseményeket vetíti elénk, elképzelhető, hogy a Templom mindezekre képes, csak sokkal kiterjedtebben. Lehet, hogy megvan a képessége a telepátiára, az időutazásra, sőt, a valóság teljes megváltoztatására is.

Ez utóbbiakat a Lost negyedik évadának fináléjában tapasztalhattuk meg, amikor Ben elmozdítja a Szigetet kiszabadítva az Orchidea elektromágneses erejét. Amikor ezt teszi, bebizonyítja, hogy a Szigetet nem kötik a világ fizikájának törvényei. Az ötödik évadban a nézők megtudhatták, hogy a Sziget nem csak manuálisan mozog a tér-idő kontinuumban, hanem állandóan mozgásban van. Eloise Hawking mutatja meg Jack Shepardnak és társainak a Los Angelesi-i Lámpapózna állomást, amit a Dharma Társulás arra használt, hogy megtalálja a Sziget helyét egy megadott időpontban, figyelembe véve annak folyamatos mozgását. A procedúrában szerepe volt egy hatalmas függőingának, ami eléggé egyértelmű jeleket hagyott a laboratórium padlóján elhelyezett térképen.

A padlózaton lévő jelek eléggé hasonlítanak a Sugarakra, amik a Setét Toronyhoz, vagy a Dharma állomásokra, amik  a Templomhoz vezetnek. Ha a Hattyúban lévő térkép pontos, akkor feltételezhetjük, hogy a Templom nagyjából a Sziget közepén van, ami a Lámpapózna kalkulációiban is a középpontot jelenteni, tehát ebből arra következtethetünk, hogy (a Setét Toronyhoz hasonlóan) a Templom az erő legnagyobb forrása az univerzumban. A Dharma Társulást tehát nem csak a Sziget különleges tulajdonságai érdekelték, hanem a Templom is, ahonnan ezek a tulajdonságok erednek, de a Többiek állandóan megtiltották nekik a belépést.

A Templomot – A Setét Toronyhoz hasonlóan –  meg kell védeni azoktól, akik ártani akarnak neki. Ben megemlíti az ötödik évadban, hogy félmérföldre a Templomtól egy védőfalat húztak fel, hogy távol tartsák tőle az embereket. A Setét Torony is védve van, de fal helyett egy Can’-Ka No Reynek nevezett rózsamező védi. Egy ilyen erővel rendelkező helyet állandóan őrizni kell, és mind a Setét Torony, mind a Templom rendelkezik ilyen védelmezőkkel. Roland ka-tetje és a Többiek között egyszerűen észre lehet venni a hasonlóságot, csak úgy mint Shardik és a Füstszörny vagy a külső fal és a Can’-Ka No Rey között.

Bár a Templomot magát még nem mutatták be a nézőknek, eleget tudunk magáról a szigetről és annak mitológiájáról, hogy találgathassunk, mi is lehet valójában. Nem tudom ugyan, hogy fizikailag hogy néz ki, de abban nem vagyok biztos, hogy olyan öreg lesz, mint az összes többi rom a szigeten. A sorozat által bemutatott időutazás koncepció és az előforduló építészeti stílusok keveredése (pl. Dharma, dzsungel, Egyiptom) miatt tényleg el tudom képzelni, hogy a Templom valamiféle modern, vagy másképpen oda-nem-való épület lesz, amit arra építettek, hogy összegyűjtse és használható formába helyezze a Sziget erejét. Nem lehetetlen, hogy a Sziget romjainak egyiptomi stílusa nem más, mint a “homlokzata” valami sokkal különlegesebb és sokkal távolibb dolognak, amit eddig még nem láttunk a sorozatban.

Azzal, hogy a Templomot a Setét Torony változatának tekintem, eléggé valószínűsíthető, hogy a Lost által bemutatott “a Sziget kijavítja a hibáit” elmélet (pl. Charlie halála nem elkerülhető, csak késleltethető – a fordító) és a Setét Torony ciklus ka elmélete ugyanarra épül. Mivel a karól tudjuk, hogy magából a Toronyból ered, ez azt jelentheti, hogy a Sziget akarata a Templomból ered? Erről bővebben a sorozat harmadik részében olvashatnak.

(A posztsorozatot egy Professzor Beej nickű blogger írta, aki amikor van élete, főállású angol nyelv professzor egy amerikai főiskolán. Az eredeti verziót itt találod.)