A Setét Torony és a Lost kapcsolata

2. rész – A Templom és a Torony

Az előző részben ezt írtam a Setét Toronyról:

„Ha a leginkább lényegre törőek akarunk lenni, a Torony nem más, mint minden valóság középpontja, egy kapocs, és a párhuzamos dimenziók mind a Torony egy-egy szintjeként léteznek. Ha valaki megmássza a Tornyot, az egyes szinteken a különböző világokba nyíló ajtókat talál. Évezredek óta a Sugaraknak nevezett egyfajta energianyalábok tartják állva, amiket követve Roland Deschain végül eléri a Tornyot, bevégezve ezzel küldetését, és részben megváltásra lel.”

A Lost mitológiájában szerepel egy épület, ami lehetséges, hogy ugyanerre az analógiára épül: a Többiek Temploma. Bár a sorozatban még nem láthattuk pontosan, hogy mi is a Templom szerepe, az egyes karakterek elmondása szerint egy szent helyről van szó, amit meg kell védeni a kívülállóktól. Ebből következtettem arra, hogy van a Templom mélyén valami különleges dolog, valami, amire a Sziget többi része nem képes. Ezen kívül van néhány olyan egyezés mindkét sorozatban, ami alapján úgy gondolom, hogy a Templom valójában magának a Setét Toronynak a Lost-béli megfelelője.

Először is, a név. Az, hogy egy templomról van szó, automatikusan kiemeli szenti mivoltát és a belépők kiválasztottságát. A Setét Torony ciklusban csak a Torony (vagy a ka, az univerzumot irányító végzet-szerű erő) kiválasztottjai érhetik el a Tornyot, és még kevesebbek nyerhetnek csak bebocsátást. A legtöbben, akik a Setét Toronyról hallanak, mítosznak vagy legendának gondolják, a hívőkre hagyva az igazi természetének megismerését. Egyszóval mindkét épület egy megszentelt helyet jelent a saját univerzumában.

Aztán, és ez talán még fontosabb: mind a Templom, mind a Setét Torony egy központi helyen helyezkedik el, egy pontok által meghatározott kör középpontjában. A Setét Toronyban ezek a pontok kapukat jelentenek, amelyek más világokba vagy párhuzamos dimenziókba vezetnek, a Torony különböző szintjeire. Roland és útitársai találnak egy ilyet, és megküzdenek az őrzőjével, Shardikkal, egy hatalmas gépi medvével. A kaputól elfelé egy Sugár vezet a Setét Torony irányába. Tizenkét kapu és hat ilyen Sugár van, amelyek találkozásában áll maga a Setét Torony. Csak azok látják a Sugarakat, akik egyszer ráhangolódtak az erejére, de utána soha többé nem lehet szem elől téveszteni őket. Az ember mindig látni fogja maga előtt a Torony felé vezető utat.

Stephen King weboldalának DT szekciójában találhatunk egy képet a Sugarakról és a hozzájuk tartozó kapukról és őrzőkről. Tekintsünk rá, hogy nagyjából megértsük őket.

A Setét Torony és a Lost kapcsolata

1. rész – A cselekmény

Általában nem szokásom egy sorozat kapcsán az elméletgyártás, de a Lost ötödik évadának fináléja után egyre többet gondolkozom, mégis milyen folytatást írnék én a történetnek, és ez egyszerűen tényleg arra késztet, hogy a sorozat mitológiával kapcsolatos elképzeléseimet kidolgozzam. Bevallom, hogy vannak nálam sokkal jobb elméletgyártók (név szerint Jeff Jensenre és Nikki Staffordra gondolok), de az ilyen dolgokat egyszerűen ki kell írnom magamból, mielőtt teljesen átveszik az irányítást a gondolataim felett. Úgyhogy tekintsünk erre inkább mint egy mentális gyakorlatra.

Egy korábbi cikkemben leírtam már, melyik az a három rejtély, amire remélem fény derül a Lost 6. évadában (Miért van a Sziget karantén alatt? Kik építették a Szigeten található romokat? Mi a Templom szerepe a történetben?). Ezt a harmadik kérdést szeretném kicsit jobban kifejteni ebben a cikksorozatban. Tisztában vagyok vele, hogy a legjobb esetben is csak egy hatalmas humbug bumhug lesz az eredmény, hiszen a Templomon kívül még rengeteg egyéb párhuzamot látok a Lost és Stephen King A Setét Torony ciklusának mitológiája között. És mivel ezek az írások egy Lost elmélet részei, ami csak irodalmi forrásként használja DT sorozatot, ezért feltételezem, hogy csak a könyvben szereplő kapcsolatokat kell bővebben elmagyaráznom, a sorozat oldaláról nem kell túlságosan részletekbe bocsátkoznom (azért a magyar verzióban ki fogom egészíteni az ilyen részeket – a fordító).